Mindez mit jelent az OPEC számára?

Nagyon valószínűtlen, hogy ez az OPEC széteséséhez vezet. Elvégre ez bizonyára nem az első alkalom, hogy az OPEC országok nyílt összeütközésben vannak (nézzük meg az iraki-iráni háborút és az első öbölháborút). Azonban felmerül egy másik kérdés:


Befolyásolják a fokozódó feszültségek az olajárakat?

Nos, ennek látszólag kicsi az esélye, ha a feszültségek nem fokozódnak. Szaúd-Arábia világosan megmondta, hogy nincsenek felkészülve kitermelésük csökkentésére – még mindig ragaszkodnak azon tervükhöz, hogy olyan szintre nyomják le az olajárakat, ahol az amerikai palaolaj-kitermelők már nem képesek versenyezni. Teszik mindezt annak reményében, hogy hosszú távon kiszorítják a palaolaj-ágazatot az üzletből, és az árak emelkedni fognak (ez valójában szelíd viselkedés a 80-as évek közepén történtekhez képest, amikor a Királyság szándékosan fellendítette olajkitermelését az árcsökkentés érdekében, kiszorítva más OPEC országokat a piacról, hogy elfogadtassa velük az országos éves kitermelési kvóta rendszerét).


Ami Iránt illeti, az országgal szembeni kereskedelmi szankciók közelmúltbeli eltörlése miatt nem valószínű, hogy az olajtermelésben fognak dominálni – minden bevételre szükségük lesz gazdaságuk újraépítéséhez. Az, hogy világszerte értékesíthetik olajukat, biztosítja a számukra szükséges pénzt.


Ha igazi háború törne ki, akkor természetesen más lenne a helyzet. A jelenlegi helyzet szerint – a feszültségek ellenére – az OPEC valószínűleg megmarad jelenlegi állapotában, miközben úgy tűnik, hogy az olajárakat nem befolyásolják jelentősen a jelenlegi feszültségek, és a túltermelés is folytatódik.